PODCAST-es FELDOLGOZÁS

Hogyan vizsgálják a klímaváltozást az Andokban?
Hova utazott Nagy Balázs? Mit vizsgált ott? Milyen magasságban?
Milyen környezeti feltételek jellemezték a vizsgálatot? Mekkora tengerszintfeletti magasságon?
Hogyan adhatnak a jövőben ezek a hegyek vizet? 
Hallgassuk meg a 35. perctől kb. a 38. percig! 

Sajtgyár a hegytetőn a századelőn

Lenn a völgyben kis falucska küzd az éghajlat zordságával. A magas hegyeken gyakran hetekig lógnak a felhők, aprócseppes szitáló eső áztat át mindent, majd rohannak a felhők, s szél süvít végig a sűrű erdőkön, a völgy fölött. Éjjel és télen lenn a völgyben még hidegebb van, mint fenn a hegytetőn. A falu nyáron üres. Csak az asszonyok, a gyerekek meg az idős férfiak vannak odahaza. Közülük a munkabírók nappal kaszálnak, és a szénát a kis kalyibába hordják, hogy ott egészen megszáradjon. Télire sok takarmány kell ám az állatoknak! A férfiak fenn a havasokban tehenet vagy juhot legeltetnek, általában a nyári lak környékén. A kicsiny faházban műhely is van, ahol a frissen fejt tejet nyomban feldolgozzák. Egyszer tejet köpülnek, hogy vaj legyen, máskor oltják, hogy túró, majd sajt készüljön belőle. A tejet, a vajat és a túrót hamar piacra is viszik. A nagy sajtkarikákat viszont gondosan elraktározzák. A legeltetés sem könnyű munka. Ha estefelé látják, hogy eső közeleg, akkor hamar fedél alá kell hordani a szénát, hogy meg ne ázzék. A vihar elől az állatokat védett sziklazugba vagy völgybe kell hajtani. Erre a havasi kürt vagy a pásztorsíp hangja figyelmeztet. S amint ősszel a hótakaró alább és alább száll a hegyoldalon, azonmód lehajtják az állatokat, míg végre az erdőszélre érnek. Akkor aztán végleg levonulnak a faluba. Ott mindenki istállóba vezeti a maga állatát, s megkezdődik a telelés.

(Cholnoky Jenő: Az ember drámája nyomán)

 

Az anyag elérése, vázlat, elemzős feladatok

Tankönyvi szöveg

Vázlat