24. A Kárpát-medence térségének földrajzi egysége
Kárpát-medence
Miről mesél a Kárpát-medence mélye?
A Kárpát-medence kialakulásában fontos szerepe volt a két őskontinens (Laurázsia és Gondvana) között létrejött Tethys-óceán bezáródásának. Ezt a kőzetlemezek közeledése, majd ütközése váltotta ki. Hatására az óceáni kéreg az Afrikai- és az Eurázsiai-lemez alá tolódott. Az óceáni kéregre rakódott üledék pedig hegységekké gyűrődött fel.
A lemezek mozgásakor kisebb lemezrészek szakadtak le és vonszolódtak el. Ezek közül a Kárpát-medence területén az afrikai eredetű lemezszegélydarab ékszerűen benyomult az Eurázsiai-lemez testébe. A két lemez találkozásának és 55 millió évvel ezelőtti összeforrásának vonala a Közép-magyarországi törési öv. Így hazánk délkeleti részének aljzata – beleértve a Mecseket és a Villányi-hegységet is – az eurázsiai, a Dunántúli- és az Északi-középhegység aljzata pedig az Afrikai-lemezről származik.
A Velencei-hegység több mint 300 millió éves gránitja az egykor jóval délebbre lévő lemezen szilárdult meg. A déli lemezen alakult ki a Dunántúli-középhegység mészköve, dolomitja, bauxitja, barnakőszene. A Mecsek és az Alföld aljzatát adó lemez viszont a Cseh-masszívumról szakadt le, és délfelé hosszú utat tett meg mai helyéig. A mecseki feketekőszén pedig még a Tethys-óceán partvidékéhez közel képződött.
A lemezek találkozását, alábukását erős andezitvulkánosság kísérte. Ez hozta létre a Kárpátok vulkáni vonulatait. Maradványai hazánkban az Északi-középhegység vulkáni eredetű részei, amelyek a fiatalabb üledékek alatt az Alföld mélyén is folytatódnak.
Kárpát-medence kialakulása: LINK
Medencejelleg a Kárpát-medencében: LINK